Ismered a Nagylepényt?

Egy újabb adalék, mely elveszett a kultúrközi térben...

     Betegségem napjait haszontalanul kitöltendő, egy újabb internetes játékban immár sokadik regnevem lett a Nagylepény. Más hely, más hangulat - ehhez más név dukál. Persze ha már játszunk, játsszunk rendesen, mert ahogy mondani szoktam, vagy jól csinálok valamit, vagy sehogy. Böngésztem súgót, fórumot, jöttek a megválaszolatlan kérdések, regeltem hát a fórumba is. Ha már lúd, legyen kövér, legyen avatarom is - szerezzünk képet Nagylepényről! Méziről rengeteget találtam, Nagylepényről sajnos egyet sem (biztos akad, csak idő előtt belefáradhattam a keresésbe.) Keresgélés közben azonban igazi "böngészős" élményben lehetett részem, olyasmit találtam, amit egyáltalán nem kerestem ugyan, mégis érdekesnek bizonyult :)

     A keresés sikerét elősegítendő, angol nevekre fókuszáltam. Mézi még teljesen okés volt, ahogy neve a magyar "mézeskalács" rövidítése, úgy angol verziója, Gingy is az angol "gingerbread" (mézeskalács, szó szt.: "gyömbéres kenyér") rövidítéséből származott. Nagylepény neve azonban sem a "nagy", sem a "lepény" szót nem tartalmazta. Nagylepény angolul valójában Muffin Man néven futott, aminek pedig jóóóval gazdagabb háttértörténete van, mint a magyarban a "nagylepény" szónak...

     "The Muffin Man" - így neveznek egy közismert angol eredetű gyerekdalt, melynek legtöbb alkalommal ismétlődő szövegváltozata nagyjából a következő:

"Do you know the muffin man,
The muffin man, the muffin man,
Do you know the muffin man,
Who lives in Drury Lane?

Yes I know the muffin man,
The muffin man, the muffin man,
Yes I know the muffin man,
Who lives in Drury Lane."

     Az első szövegváltozat kb. 1820-ból maradt fent, és az oxfordi egyetemhez tartozó Bodleian Library őrzi. Az ebben szereplő szöveg igen hasonlít a ma is használatoshoz: "Do you know the muffin man / And don't you know his name / Do you know the muffin man, / That lives in Drury Lane?" Drury Lane egy londoni utca, mely színházáról is ismeretes. A viktoriánus háztartások a legtöbb friss ételt házhozszállítás útján szerezték be, és voltak bizony "muffinos emberek" is, akik door-to-door egészen a küszöbig elvitték portékájukat. Ezt a muffint azonban nem ajánlatos összetéveszteni a manapság már mindenütt hódító amerikai típusú, csésze formájú muffinokkal, köszönik szépen, de a briteknek is megvolt a saját verziójuk, amit az amcsik találóan "English muffin"-nak neveztek el. Természetesen ennek is ezerféle fajtája van, általában azonban inkább a reggelik részét képezi.

     A vershez hamarosan egyszerű játékok kapcsolódtak, a XIX. század közepére pedig már mind a dalocska, mind a játékok elég elterjedtté váltak az USA és Hollandia egy részén is. Természetesen minél népszerűbbé vált, annál több regionális változata jelent meg. Az egyik legnépszerűbb átírása Drury Lane helyett Dorset Lane néven fut. Hogy a gyermekdal aktualitását is teszteljem, rákerestem a youtube-on, és egészen aranyos, egyszer meghallgatható változatokra bukkantam, mint amilyen pl. ez is:

     ...Ám hogy a témámra visszatérjek: mindig is volt valami a Shrekben, ami magyar füllel igen különösen hangzott. Sosem kezdtem el gondolkodni rajta, és bár éreztem, hogy ott valami sántít, elintéztem magamban annyival, hogy Farquaad egy idióta, ami mellesleg igaz is volt. A következő párbeszédre gondolok (Mézi vallatása):

     Mézi: Ismered a Nagylepényt?

     Farquaad: A Nagylepényt?

     Mézi: A Nagylepényt!

     Farquaad: Én ismerem a Nagylepényt... Kerekerdő közepén?

     Tovább kotorásztam a youtube-on, és azt tapasztaltam, hogy ez a probléma más nyelvekre átültetve is fennállt. Mivel egyébként is ez volt a legtisztább hangzású videó, amit az említett részletről találtam,  hát álljon itt szemléltetésként az angol-spanyol összevágás:

     Nos, ha tudjuk, hogy Nagylepény angol neve valójában Muffin Man, és ha tudjuk, mi minden kötődik az ő kultúrájukban Muffin Manhez, és ismerjük esetleg a dalocska körbenforgó rigmusát... akkor talán, ismétlem, talán nem tűnik már magyarul sem olyan orbitális baromságnak, hogy mindenki - látszólag ok nélkül - ugyanazt ismételgeti :) Hogy a fordítók ezt nem tudták vagy akarták magyar nyelvre szebben átültetni, azért nem hibáztatom őket, de próbálkozni talán lehetett volna. Mindenesetre - jó magyar szokás, hogy ezen a párbeszéden addig is nevettünk, amíg nem értettük :D