Gasztroblogot nyitottam...*

Nem, szó sincs semmiféle kulináris körutazásról, és nem tagadom, valóban vicces, hogy éppen én akarok ilyen témában billentyűzetkoptatni, én, aki túrafelszerelésbe bújok, ha ki kell merészkednem a konyhába, mert nem tudom, miféle veszélyek leselkedhetnek ott rám.

Mielőtt azonban szó érné a ház elejét, leszögezem: nem kell ahhoz főzni, hogy bizonyos receptúrákat félretehessen az ember a boldogabb koroknak. Pontosabban, mégiscsak kell főzni - de nem feltétlenül nekem. :D

A http://nincsjobb.blogspot.com/ pedig éppen erről szól: meg(t)ettem az első lépést afelé, hogy ne haljak éhen, ha majd senki nem főz rám :D Otthon elkészített receptek kapnak itt helyet, úgy, ahogy minálunk szokás, a mi szájízünk szerint, így konzerválva egy aprócska darabkáját annak, amit családnak neveznek.

Szó sincs itt Jamie Oliver lefőzéséről, ugyan már! Itt csak egy elkeseredett XXI. századi anyuka van, és annak istentelenül ellenálló lánya, akit se szép szóval se fenyegetéssel nem lehetett kicsábítani a konyhába. S ha csak fényképez, ha csak jegyzetel-e gyermek, hogy aztán blogra csiszolgassa a házikosztot, hát nem több-e az is a semminél? Nem kordul-e meg majd az albérletben a gyomra, látva a sok finomságot? Nem vesz-e kezébe mégis fakanalat, vagy nem tér-e haza legalább?...

Bárhogy lesz is, annyi bizonyos: a helyzet az eredetinél rosszabb ezután sem lehet. :)

*(Hirtelen a Fidel Gastro szójáték jutott az eszembe, de mivel sehová sem illik, ezért csak zárójeles megjegyzésben kaphat helyet :D)